Lila kagyló – Batissa violacea

A lila kagyló (Batissa violacea) különleges megjelenésű, trópusi édesvízi kagyló, amelynek legfőbb díszítőértéke a kékeslila, ibolyaszínű és szürkés árnyalatokban pompázó, finoman bordázott héja.

A csigáktól eltérően nem a köveken és az üvegen legeli az algát, hanem a vízből kiszűrt apró lebegő táplálékrészecskékkel táplálkozik. Életmódja miatt igazán érdekes, ugyanakkor speciális gondoskodást igénylő akváriumlakó.

Főbb tartási adatok

Tudományos név: Batissa violacea Magyar név: Lila kagyló Származás: Indo–csendes-óceáni térség, trópusi folyók és torkolatvidékek Kifejlett méret: kb. 6–10 cm, kedvező körülmények között nagyobb is lehet Ajánlott akvárium: legalább 80–100 literes, beérett medence Hőmérséklet: kb. 24–28 °C pH: kb. 7,0–8,5 Vízkeménység: közepesen kemény–kemény Viselkedés: békés, többnyire az aljzatban tartózkodik Táplálkozás: szűrögető, lebegő szerves részecskéket és mikroalgákat fogyaszt Nehézségi szint: haladó

A faj természetes élőhelyei között édesvízi és torkolatközeli környezetek is szerepelnek. A pontos sótartalom- és vízigényt ezért célszerű a beszerzett állomány eredetéhez igazítani.

Különleges, lilás színű kagylóhéj

A Batissa violacea héja általában ovális, erőteljes felépítésű, felületén finom növekedési vonalakkal.

Színezete rendkívül változatos lehet: egyes példányok kékeslila vagy ibolyaszínűek, mások inkább szürkésbarnák, barnáslilák vagy világosabb árnyalatúak.

A természetes szín- és mintázatbeli eltérések miatt minden kagyló egyedi megjelenésű.

Természetes szűrögető életmód

A lila kagyló táplálkozás közben vizet áramoltat át a kopoltyúin, és abból szűri ki a megfelelő méretű táplálékrészecskéket.

Fontos tudni, hogy nem helyettesíti az akvárium szűrőberendezését, és nem tekinthető olyan takarítóállatnak, amely külön etetés nélkül is biztosan elegendő táplálékhoz jut.

A túl tiszta, tápanyagszegény akváriumban hosszú távon éhezhet.

Tartása és az akvárium berendezése

A lila kagyló számára finom szemcséjű homokos vagy apró szemű, nem éles aljzat ajánlott, amelybe részben beáshatja magát.

Különösen fontos számára:

• a stabil vízminőség és a megfelelő oxigénellátás;

• a folyamatos, de nem túl erős vízmozgás;

• a megfelelő ásványianyag-tartalom;

• az elegendő mennyiségű, lebegő táplálék;

• a hirtelen vízparaméter-változások elkerülése.

A kagylót lehetőleg ne mozgassuk és ne ássuk ki rendszeresen, mert ezzel megzavarhatjuk természetes viselkedését.

Etetés – a sikeres tartás kulcsa

A Batissa violacea tartásának legfontosabb kihívása a megfelelő táplálás.

A természetben lebegő mikroalgákat és apró szerves részecskéket szűr ki a vízből. Akváriumban ezért megfelelő szemcseméretű fitoplanktonos, illetve kifejezetten szűrögető gerincteleneknek készített finom eleségekkel szükséges biztosítani a táplálékellátását.

A hagyományos haltápok és aljzatra hulló tabletták önmagukban nem jelentenek megfelelő étrendet.

Társíthatóság

Békés állat, amely nem vadászik halakra vagy garnélákra, és az egészséges növényeket sem fogyasztja.

Hasonló vízigényű, nyugodt természetű akváriumlakókkal tartható együtt.

Kerülni kell a kagylókat feltörő vagy zaklató halakat, valamint az agresszív, erős ollójú rákokat.

Szaporodása

A Batissa violacea szaporodása összetett, természetes életciklusa a folyóvízi és torkolatvidéki környezethez kapcsolódik.

Hagyományos édesvízi társas akváriumban rendszeres, sikeres szaporodására nem érdemes számítani.

Mire figyeljünk különösen?

A kagylók egészségi állapota nem mindig könnyen felismerhető, mivel sok időt töltenek részben vagy teljesen az aljzatba húzódva.

A tartós táplálékhiány lassú legyengüléshez vezethet. Az elpusztult kagyló pedig gyorsan ronthatja az akvárium vízminőségét, ezért az állatok rendszeres, kíméletes megfigyelése különösen fontos.

AZOLLA tartási tanács

A lila kagylót elsősorban tapasztalt akvaristáknak ajánljuk, akik biztosítani tudják a szűrögető életmódhoz szükséges folyamatos táplálékellátást.

Bár különleges héjszíne miatt rendkívül dekoratív, nem célszerű kizárólag akváriumi díszítőelemként vagy víztisztító állatként megvásárolni.

A hosszú távú sikeres tartás alapja a megfelelő eredetű állomány kiválasztása, a stabil vízkörnyezet és a tudatos etetés.